IV. RÉSZ

A járműközlekedésre vonatkozó szabályok

I. fejezet

A járműközlekedés általános szabályai

Elindulás 24. §

(1) [127]Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben – a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveket ide nem értve – elsőbbsége van.

(2) Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell.

(3) Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.

Haladás az úton 25. §

(1) [128]Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

(2) [129]Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra-tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.

(3) [130]Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbratartási, illetőleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni – az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével – az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.

(4) [131]Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, járművel a középső és a menetirány szerinti jobb szélső úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középső úttestjén kétirányú, a szélső úttestjein egyirányú forgalom van.

(5) [132]Ha jelzőtábla jelzéséből más nem következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levő járdasziget mellett jobbról és balról is szabad elhaladni.

(6) [133]Járda, járdasziget és kerékpárút mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű vagy rakománya ezek fölé nyúljék.

Sebesség 26. §

(1) [134]Az egyes járművekkel legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:

a) [135]személygépkocsival, motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival

– autópályán 130 km/óra,

– autóúton 110 km/óra,

– lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra,

– lakott területen 50 km/óra,

a /1. [136]a külön jogszabályban [137]meghatározott követelményeknek megfelelő autóbusszal

– autópályán 100 km/óra,

– lakott területen kívül, egyéb úton 70 km/óra,

– lakott területen 50 km/óra,

b) egyéb gépjárművel – kivéve a motoros triciklit – valamint gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel

– autópályán 80 km/óra,

– lakott területen kívül egyéb úton 70 km/óra,

– lakott területen 50 km/óra,

c) villamossal 50 km/óra,

d) [138]motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral 40 km/óra,

d /1. [139]hólánccal felszerelt gépjárművel 50 km/óra.

e) mezőgazdasági vontatóval, valamint mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnye 30 km/óra,

f) lassú járművel, valamint lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnye 25 km/óra,

g) olyan járművel, amelynek kerekei fúvott gumiabronccsal felszerelve nincsenek 20 km/óra,

h) pótkocsinak nem minősülő fék nélküli vontatmányt (mezőgazdasági vagy ipari munkagépet) vontató mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel 15 km/óra.

(2) [140]Ha a ,,Sebességkorlátozás'' jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál nagyobb sebességet jelez a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.

(3) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármű forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.

(4) A jármű sebességét az (1)–(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.

(5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.

Követési távolság 27. §

(1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.

(2) [141]Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy – előzést végrehajtó – személygépkocsi biztonságosan besorolhasson.

Nincs szükség ilyen követési távolság tartására

a) ha

– a vezető előzésre készül fel,

– az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy

– az úton az előzés tilos,

b) fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között,

c) egy nyomon haladó jármű (kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy kerékpár) követése esetén.

(3) A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.

(4) [142]

Elsőbbség az útkereszteződésben 28. §

(1) Az útkereszteződésben – ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik – a járművel elsőbbséget kell adni

a) a jobbról érkező minden jármű és

b) a balról érkező villamos részére

(2) A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben

a) [143]minden járművel a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű részére, továbbá minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére;

b) az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt “Elsőbbségadás kötelező” vagy “ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van, a keresztező – illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett – útról érkező jármű részére;

c) földútról érkező járművel a szilárd burkolatú útról érkező jármű részére;

d) körforgalomban haladó járművel a körforgalmat keresztező villamos részére.

(3) Útkereszteződést járművel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezető eleget tehessen elsőbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármű sebességével ne tévesszen meg.

Irányváltoztatás 29. §

(1) [144]Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.

(2) [145]Az irányváltoztatást – ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást – a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.

(3) Az irányjelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.

Hangjelzés 30. §

Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kivül – az előzési szándék jelzése céljából szabad.

Bekanyarodás 31. §

(1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel

a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,

b) útburkolati jelek hiányában

– jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,

– balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles – az útkereszteződés előtt kellő távolságban – besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.

(2) [146]Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. A kerékpársávot, továbbá egyirányú forgalmú úton az ellenirányba kijelölt autóbusz sávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A járművel másik útra – ha közúti jelzésből más nem következik – jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.

(4) Ha a jármű méretei vagy egyéb ok miatt az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit megtartani nem lehet, a bekanyarodást fokozott óvatossággal – szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével – és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármű a többi járművet ne veszélyeztesse.

(5) [147]Elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik

a) jobbra vagy balra bekanyarodó járművel

– annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik, továbbá

– az azonos irányból érkező villamos részére,

b) [148]jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező jármű részére,

c) balra bekanyarodó járművel

– az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,

– az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton érkező jármű részére.

(6) A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.

(7) Útkereszteződésen kívül történő bekanyarodásra az (1)–(2) és a (4)–(6) bekezdés rendelkezései az irányadók.

(8) [149]Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal esetén

a) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szabály a főútvonalon kanyarodó és az arról letérő járműre egyaránt vonatkozik;

b) a főútvonalról letérő járművel elsőbbséget kell adni a főútvonalon továbbhaladó jármű részére.

Kitérés 32. §

(1) Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében – a szükséghez képest – a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni.

(2) Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez – a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve – könnyebben megtehető.

(3) Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármű vezetője az áthaladást lassítással, illetőleg – a szükséghez képest – megállással biztosítani köteles.

(4) Állati erővel vont járművel, illetőleg hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezető feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedős, a jármű sebességét csökkenteni kell, illetőleg – a szükséghez képest – meg kell állni.

Megfordulás, hátramenet 33. §

(1) Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat – anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné – rövid ideig akadályozza.

(2) [150]Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton – egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve – hátramenetet végezni tilos.

(3) [151]Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.

Előzés 34. §

(1) Előzni abban az esetben szabad, ha

a) az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy – figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre – az előzés a szembejövő forgalmat ne zavarja;

b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg;

c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett;

d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani;

e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.

(2) Az előzési szándékot – ha az előzés irányváltoztatással jár – irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.

(3) Az előzést – a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve – balról kell végrehajtani.

(4) Csak jobbról szabad előzni

a) azt a járművet, amely a balra kanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezkedik el;

b) azt a villamost, amely az úttest közepén – egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán – levő pályán közlekedik.

(5) Jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.

(6) Az előzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.

(7) Lakott területen kívül a nagyméretű, valamint a lassan haladó jármű vezetőjének az úttest szélére húzódással és – a szükséghez képest – lassítással is elő kell segítenie azt, hogy járművét más jármű megelőzhesse.

(8) Tilos előzni:

a) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt;

b) villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik;

c) be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban, kivéve ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható;

d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt;

e) útkereszteződésben, és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve

– ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,

– [152]ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi,

– körforgalmú úton,

– ha a járművel csak jobbról szabad előzni [(4) bek.].

(9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére.

Kikerülés 35. §

(1) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) a 34. § (1)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

(2) Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik, meg kell állni és továbbhaladni csak a villamos elindulása után szabad.

Párhuzamos közlekedés 36. §

(1) [153]Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) – a (2)–(4) bekezdésben említett eseteket kivéve – a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad. Az autóbuszöbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(2) [154]A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy – lakott területen – távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.

(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – bármely járművel szabad közlekedni; harmadik és további (belső) forgalmi sávokra – a balra bekanyarodás esetét kivéve – ráhajtani csak személygépkocsival szabad.

(4) [155]Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett – a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával – fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban – a gyorsabb előrehaladás érdekében – kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos.

(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető a bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.

(6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos

a) járművel az úttest felezővonalát – a balra bekanyarodás, illetőleg a megfordulás esetét kivéve – átlépni;

b) [156]két járműnek – az egy nyomon haladó jármű melletti elhaladást kivéve – ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni;

c) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.

(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt.

(8) [157]Autóbusz forgalmi sávban csak menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, valamint az autóbusz és trolibusz forgalom zavarása nélkül személytaxi, továbbá erre utaló külön jelzés esetén (117/c. ábra) kerékpáros közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra, a sáv keresztezését és bekanyarodásra felkészülést kivéve, nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.

(9) [158]Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a járműveknek, amelyek a jelzőtáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt — ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra — sebességnél lassabban haladnak.

(10) [159]Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást a jobboldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első bekanyarodási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.

(11) [160]A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

Közlekedés autópályán és autóúton 37. §

(1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az előjelző táblától kedődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos.

(2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

(3) Tilos

a) autópályára és autóútra út menti ingatlanról, valamint útnak nem minősülő más területről ráhajtani, illetőleg oda behajtani;

b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani.

(4) [161]Autópálya és autóút úttestjén — a forgalmi okból szükséges megállást kivéve — megállni tilos. Műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is — kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást — tilos. A forgalomellenőrzés során használt járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.

(5) [162]

Közlekedés villamospályával ellátott úttesten 38. §

(1) Villamospályára más járművel – a (3) és a (4) bekezdésben említett esetet kivéve – ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy előzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja.

(2) Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,

– ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára,

– egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra,

a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve, ráhajtani nem szabad.

(3) Az egyenesen haladó jármű és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a 29. § (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó.

(4) Útkereszteződésben villamos és más jármű egymás közti viszonyában az elsőbbségre és a bekanyarodásra a 28. § és a 31. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók azzal, hogy az egyenesen haladó járműnek a vele azonos irányból érkező és bekanyarodó villamossal szemben is elsőbbsége van.

(5) A párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt része nem minősül forgalmi sávnak.

(6) [163]Ha útburkolati jel (terelő- vagy záróvonal) a villamospályára vezeti az egyéb járművek forgalmát, a (2) bekezdésben foglalt tilalom nem érvényesül; a villamospályára – a villamosforgalom zavarása nélkül – más jármű is ráhajthat. Ilyen esetben a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt részét is figyelembe kell venni.

Közlekedés vasúti átjáróban 39. §

(1) [164]A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett – 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerint – veszélyt jelző táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.

(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül – legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.

(3) A vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha

a) bármely irányból vasúti jármű közeledik,

b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,

c) a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,

d) a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,

e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,

f) vasúti jelzőőr ,,Megállj'' jelzést ad,

g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,

h) ott ,,Állj! Elsőbbségadás kötelező'' jelzőtábla van.

(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.

(5) Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése jelzést nem ad,

b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,

c) a vasúti jelzőőr ,,Megállj'' jelzést nem ad,

d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.

(6) [165]A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra – a (3) bekezdésben említett megállást követően – abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy

b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr ,,Megállj'' jelzést nem ad,

feltéve – mindkét esetben – hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.

(7) Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.

Közlekedés lakó-pihenő övezetben 39/A. §

[166] (1) [167] Lakó-pihenő övezetbe – a ,,Lakó-pihenő övezet'' jelzőtáblától a ,,Lakó-pihenő övezet vége'' jelzőtábláig terjedő területre – csak a következő járművek hajthatnak be:

a) kerékpár,

b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító legfeljebb 2500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, motorkerékpár és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézi kocsi, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,

c) az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi,

d) az oda látogatókat szállító autóbusz,

e) az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,

f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.

(2) A lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(3) A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs

a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják,

b) járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.

Megállás 40. §

(1) [168]Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.

(2) [169]Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén – ha közúti jelzésből más nem következik – akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

(3) Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.

(4) Lakott területen kívül járművel – a lehetőséghez képest – az úttesten kívül kell megállni.

(5) Tilos megállni:

a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;

b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;

c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;

d) [170]körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre – ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza – a tilalom nem vonatkozik.

e) [171]kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;

f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;

g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését ne akadályozza;

h) más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve ha útburkolati jelből más következik;

i) [172]autóbuszöbölben és autóbusz-forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), továbbá a személytaxit;

j) villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;

k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;

l) [173]kapaszkodósávon, gyorsító- és lassítósávon, valamint kerékpársávon;

m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen.

(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.

(7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(8) [174]A járdán — részben vagy teljes terjedelemben — csak akkor szabad megállni, ha

a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,

b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,

c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és

d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(9) [175]A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetében akkor is megállhat, ha a megállást jelző tábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

Várakozás 41. §

(1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;

b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;

c) ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozhatja;

d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;

e) [176]az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

(3) [177]A mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelző tábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e járműre is irányadó.

(4) [178]Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között – ha pedig jelzőtábla [17. § (1) bek. e) pont] ettől eltérő időszakot jelöl meg, ebben az időszakban – csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos.

(5) [179]Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének időpontját a járművön – gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött – elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.

(6) [180]

(7) [181]A járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.

(8) [182]A sürgősségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel (161. ábra) megjelölt személygépkocsi vezetője – amennyiben a várakozás egyéb módon nem lehetséges –

a) a 15. § (1) bekezdése b) pontjában, és

b) a 40. § (8) bekezdése a), b) és d) pontjaiban

meghatározott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.

161. ábra

(9) A sürgősségi orvosi ellátást végző orvost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelöli ki, részére a várakozási engedélyt – külön jogszabályban [183]meghatározott rájegyzésekkel – a települési önkormányzat jegyzője (főjegyző) adja ki.

Magatartás a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szemben[184] 42. §

(1) [185]A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását — félrehúzódással és a szükséghez képest megállással — lehetővé kell tenni.

(2) [186]Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.

(3) [187]Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.

(4) A figyelmeztető jelzést (sárga villogó fényt) használó járművet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.

Magatartás veszélyes anyagot szállító járművekkel szemben 42/A. §

[188]A veszélyes anyagot szállító járművet csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.

Magatartás a gyalogosokkal szemben 43. §

(1) Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.

(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének – a szükséghez képest megállással is – eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.

(3) [189]A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten

a) villamos-megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá

b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására.

II. fejezet

A járművek kivilágítása

A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása 44. §

(1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.

(2) [190]A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.

(3) [191]A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni – fényjelzés kivételével – csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata

a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja,

b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró – a visszapillantó tükrön át – az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja,

c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja.

(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

(5) Keresőlámpát és munkahely-megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad.

(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.

(7) [192]A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt — tompított fényszóróval — nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

(8) [193]Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

Az álló járművek kivilágítása 45. §

(1) [194]Az úttesten álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve ha közvilágítás van vagy a járművet egyéb külső fényforrás kellően megvilágítja. A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet a helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjárművet azonban lakott területen elegendő az úttest közepe felé eső egy-egy első és hátsó helyzetjelzőlámpával vagy egy előre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.

(2) [195]Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.

III. fejezet

A járművek terhelése

Személyszállítás 46. §

(1) [196]Személyt szállítani csak a járműnek e célra kialakított álló- vagy ülőhely részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.

(2) [197]Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel – a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve – legfeljebb a jármű hatósági engedélyében feltüntetett számú személyt szabad szállítani. A szállítható személyek számának meghatározásánál a vezetőt is figyelembe kell venni. Két 10 éven aluli gyermeket egy személynek kell tekinteni.

(3) Motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. A gépkocsi első ülésén csak egy személy szállítható.

(4) [198]Tehergépkocsin – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – abban az esetben szabad a hatósági engedélyben feltüntetett személyek számánál többet szállítani, ha

a) a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja,

b) a szállított személyek számára megfelelően rögzített és biztonságos ülőhely van,

c) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti,

d) a tehergépkocsi össztömege – a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kg-mal számolva – a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömegét nem haladja meg,

e) a tehergépkocsi rakfelülete nem billenthető.

(5) [199]A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek által üzemeltetett, valamint közveszély, elemi csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztető akadály elhárításánál használt tehergépkocsin – a (4) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt rendelkezések megtartásával – a hatósági engedélybe bejegyzett személyek számánál több személyt abban az esetben is szabad szállítani, ha a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg.

(6) Pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve

a) a járműszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges – a pótkocsi hatósági engedélyében maghatározott számú – személy szállítását;

b) a mezőgazdasági vontató első, nem billenő rakfelületű pótkocsiján – a (4) bekezdés rendelezéseinek értelemszerű alkalmazásával – történő személyszállítást.

Teherszállítás 47. §

(1) [200]Járművet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. Olyan gépjárművön, amelynek teherbírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, személyenként 10 kilogramm rakomány is szállítható. Ha az ilyen járművel a megengedettnél kevesebb személyt szállítanak, a rakomány tömege annyiszor 68 kilogrammal növelhető, amennyivel a szállított személyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb.

(2) A rakományt a járművön – annak belsejében, illetőleg rakfelületén – úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány

a) a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;

b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;

c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármű stabilitását számottevően ne rontsa;

d) [201]úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék;

e) az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyeződést ne okozzon;

f) magassága – a jármű magasságával együtt – négy métert ne haladja meg;

g) [202]a járművön – a (3) és (7) bekezdésben foglalt eseteket kivéve –, illetőleg annak rakfelületén ne nyúljék túl.

(3) [203]Zárt kocsiszekrényű jármű tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a járműre tetőcsomagtartó van felszerelve. Személygépkocsi tetőcsomagtartóján rakomány abban az esetben is szállítható, ha a járművön előre és hátra legfeljebb 40–40 cm-re túlnyúlik.

(4) A (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem vonatkozik a mezőgazdasági szálasterményt szállító, állati erővel vont járműre; a rakomány és a jármű együttes szélessége azonban nem haladhatja meg a 2,5 métert.

(5) Ha a rakomány méretei miatt a (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem tartható meg, nyitott rakfelületű járművön a rakomány úgy is elhelyezhető, hogy a rakfelületen túl előre (legfeljebb a jármű elejéig), illetőleg a járművön túl hátra (legfeljebb két méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra), vagy oldalra (úgy, hogy a rakomány és a jármű együttes szélessége a 2,5 métert ne haladja meg) kinyúljék. A pótkocsit vontató jármű rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen.

(6) [204]A járművön túlnyúló rakományt (álló járművön is) legalább 40 x 40 cm méretű piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetőleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel, az oldalra kinyúló rakományt előre fehér fényű lámpával és fehér fényvisszaverővel, hátra piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel meg kell jelölni. A rakomány külső széle és a lámpa átvilágított felületének, illetőleg a fényvisszaverőnek a külső széle között – vízszintes irányban – legfeljebb 40 cm távolság lehet. Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverővel való megjelölése mellőzhető, ha a rakomány legszélső pontja a járműnek az azonos oldalon levő helyzetjelző lámpájától – vízszintes irányban – 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra.

(7) A gépkocsi hátsó részéhez rögzített rakományt úgy kell elhelyezni, hogy

a) a gépkocsi hátsó részén elhelyezett világító és fényjelző berendezések és a rendszámtábla látható legyen,

b) a gépkocsi hossztengelye irányában hátrafelé legfeljebb 1 m-re, oldal irányban legfeljebb 0,4 m-re nyúljon ki,

c) a rakomány szélessége 2,5 m-t ne haladja meg,

d) a rakomány megjelölése feleljen meg a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek.

IV. fejezet

Egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok

A közlekedésben való részvétel külön feltételei 48. §

(1) A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetőélekkel felszerelt kerekű járművel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetőleg a vezetőéleket védőabronccsal látták el.

(2) Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni.

(3) Olyan járművel, amelyre daru, létra, nem a jármű meghajtására szolgáló erőgép vagy más hasonló berendezés van felszerelve, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha alaphelyzetben rögzítették e berendezésnek azokat a mozgó (lengő) alkatrészeit, amelyek elmozdulás esetén a járművön túlnyúlhatnak.

(4) [205]Olyan gépjárművel, amelyet menetíró készülékkel (tachográffal) kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a menetíró készülék üzemképes és lezárt állapotban van, továbbá a gépjármű vezetője azt üzembe is helyezte.

(5) [206]Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve. A személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni.

a) Nem kell becsatolni a biztonsági övet:

aa) a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének;

ab) a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;

ac) a mentő gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;

ad) a járművezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során az oktatónak.

b) A személygépkocsi hátsó ülésén utazó 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket nem kell biztonsági gyermekülésben rögzíteni, ha:

ba) a biztonsági gyermekülés beszerelésére a személygépkocsi gyári kialakítása alapján nem alkalmas;

bb) a gyermek az üléshez beszerelt biztonsági övvel megfelelően, biztonságosan rögzíthető;

bc) a 46. § (2) bekezdése alapján és a szállított személyek számából következően egy ülőhelyen két gyermek foglal helyet;

bd) az egyidőben szállítani kívánt gyermekek száma miatt a biztonsági gyermekülésben történő rögzítés nem oldható meg;

be) a szállítás taxi üzemmódban használt taxi gépkocsival, személygépkocsis személyszállítást végző gépkocsival, rendvédelmi szervek gépkocsijával vagy a mentőgépkocsi betegellátó terében történik.

(6) A személygépkocsi első ülésén 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el.

(7) [207]A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.

(8) [208]

(9) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az általánosnál alacsonyabban állapították meg [26. § (3) bek.], abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármű hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét – kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel – feltüntették.

(10) Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelynek vontatását – a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel – engedélyezték.

Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek 49. §

(1) [209]A gépjármű megkülönböztető jelzéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad működtetni, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.

(2) A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője — a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve — a közúti jelzéseket, továbbá a 24—43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.

(3) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek találkozása esetében – egymás közti viszonyukban – az általános szabályok az irányadók.

(4) A megkülönböztető fényjelzést – ha a jármű olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos – működtetni kell. Megkülönböztető hangjelzést álló járművön használni nem szabad.

(5) [210]A megkülönböztető jelzéseket használó gépkocsit tompított fényszóróval lakott területen belül nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

Figyelmeztető jelzést használó járművek 50. §

(1) [211]A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell:

a) az út vagy közmű építésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járművön, továbbá a kommunális szemét szállítására szolgáló járművön, ha az munkát végez,

b) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet lényegesen meghaladó járművön, menet közben,

c) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járművet rendszeresen kísérő járművön menet közben,

d) elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha az járművet ténylegesen vontat,

e) a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járművön hibaelhárítás közben.

(2) [212]A figyelmeztető jelzést használó, út vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,

a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;

b) 22 és 6 óra között – a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel – egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;

c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;

d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;

e) [213]behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.

(3) A figyelmeztető jelzést használó járműnek a többi járművel szemben – az általános szabályoktól eltérő – elsőbbsége nincs.

Útvonalengedélyhez kötött járművek 51. §

(1) [214]A közúti forgalomban csak az út kezelőjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni.

a) [215]olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya vagy tengelyterhelése meghaladja a külön jogszabályban [216]meghatározott mértéket (túlsúlyos jármű, vagy tengelytúlsúlyos jármű);

b) olyan járművel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, [217]illetőleg – rakománnyal együtt – a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármű);

c) lánctalpas járművel.

(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetőleg túlméretes járművel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas járművel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erők által üzemben tartott járművekre.

A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése 51/A. §

[218]A 14. § (13) bekezdésében, a 40. § (9) bekezdésében, valamint a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott és az őt szállító járművön az engedélyre utaló jelzés van.

Veszélyes anyagot szállító járművek 52. §

(1) [219]Veszélyes anyagot szállító járműveknek menet közben – egymás mögött – legalább 50 méter távolságot kell tartani.

(2) Veszélyes anyagot szállító járművel tilos megállni:

a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító járműtől, sátortábortól, tömegközlekedési jármű megállóhelyétől, elektromos és egyéb távvezetéktől, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;

b) lakott területen az előbbieken túlmenően csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetőleg közelében is.

(3) A veszélyes anyagot szállító járművel – a részére kijelölt várakozóhely kivételével – tilos várakozni:

a) lakott területen kívül, épülettől, vasúti átjárótól, útkereszteződéstől, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;

b) lakott területen belül.

(4) A veszélyes anyag szállítása során előállt rendkívüli veszélyről (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tűz stb.) a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.

(5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterű veszélyes anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos.

(6) A veszélyes anyag szállítása esetén az ilyen anyag szállítására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is meg kell tartani.

Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok 53. §

(1) A járművek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik

a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i) – o) pontjában meghatározott jelzőtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra;

b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)–(5) bekezdése, a 31. § (1)–(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)–(7) bekezdése, (8) bekezdésének b) – e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)–(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)–(6) bekezdése, a 41. § (1)–(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra;

c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelző készülékkel fel nem szerelt villamosra.

(2) [220]A forgalomirányító fényjelző készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön – fehér fénypontokat mutató – fényjelző készülék működik.

(3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője, illetőleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejeződött. Ha a jármű megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.

(4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja becsukódott.

(5) [221]A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levő járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelző készülék jelzését kell figyelembe vennie.

Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok 54. §

(1) [222]Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.

(2) [223]Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.

(3) [224]Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.

(4) Kerékpárral

a) [225]a kerékpársávról – kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felező vonalának közelében helyezték el – vagy,

b) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá

c) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad. A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.

(5) Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad.

(6) A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.

(7) Tilos

a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;

b) elengedett kormánnyal kerékpározni;

c) [226]kerékpárhoz oldalkocsit, valamint – kerékpárutánfutót kivéve – egyéb vontatmányt kapcsolni;

d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;

e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;

f) kerékpárral állatot vezetni.

(8) [227]Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés c) pontjában, valamint a (7) bekezdés b) – f) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy

a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni, valamint

b) segédmotoros kerékpáron utast szállítani,

c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni

nem szabad.

Állati erővel vont járművek és kézikocsik 55. §

(1) Állati erővel vont járművel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármű a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetőleg – ha közlekedésre alkalmas – az útpadkára kell lehúzódni.

(2) Az állati erővel vont járművet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.

(3) Tilos

a) főútvonalon állati erővel vont járművel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;

b) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;

c) állati erővel vont járművet – az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve – túlterhelni.

V. fejezet

Rendkívüli események

Műszaki hiba 56. §

(1) A vezető köteles a járművet – lehetőleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza – haladéktalanul megállítani, ha a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármű

a) kormányszerkezete,

b) üzemi fékberendezése,

c) összes féklámpája,

d) irányjelző berendezése, kivéve ha kézzel megfelelő irányjelzés adható,

e) bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, kivéve ha a jármű kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben említett hiba elhárításáig a járművel – a (3) bekezdésben említett esetet kivéve – közlekedni nem szabad.

(3) A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető műszaki hiba esetében a járművel – fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban – a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen műszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni.

(4) Ha a jármű sebességíró műszere romlik el, a jármű a telephelyre való első visszatérésig, de legfeljebb 24 órán át közlekedhet.

(5) Az elromlott járművet – lehetőség szerint – az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között – az álló járművek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint – ki kell világítani. Ha a vezető ezeknek a rendelkezéseknek eleget tenni nem tud (a jármű mozgásképtelen, világító berendezése romlott el stb), mindent el kell követnie a közlekedés biztonságának megóvása érdekében.

(6) Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levő elromlott gépjárművet – kivéve a kétkerekű motorkerékpárt –, valamint mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadást jelző háromszöget a jármű mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelhesse. Az elromlott járművet elakadást jelző háromszöggel lakott területen is meg szabad jelölni.

(7) Az úttesten levő elromlott járművet az elakadást jelző háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelző lámpával.

Elromlott jármű vontatása 57. §

(1) Elromlott jármű vontatása során – a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés megtartásán túlmenően – fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban kell közlekedni. Autópályáról és autóútról az elromlott járművet vontató járművel a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni.

(2) [228]Elromlott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet vontatni olyan járművel szabad, amelynek össztömege eléri a vontatott jármű össztömegének a felét; ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan járművet szabad használni, amelynek össztömege eléri a vontatott jármű össztömegét.

(3) Kétkerekű motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamint ilyen járművel más járművet vontatni tilos.

(4) Olyan járművet, amelynek kormányszerkezete romlott el, csak emelve szabad vontatni. Emelve vontatásnál a vontatott járművet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Járművet emelve úgy vontatni, hogy a kormányzott kerekein gördüljön, csak abban az esetben szabad, ha a kormányzott kerekeket elfordulás ellen megfelelően rögzítették.

(5) A vontatott járművet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek. Vontatott járművön – a vezetőn kívül – személyt szállítani tilos; az emelve vontatott járművön még vezető sem utazhat.

(6) A vontatórudat, illetőleg a vontatókötelet a járműveken úgy kell rögzíteni, hogy az le ne szakadhasson. A vontatórúdnak, illetőleg a vontatókötélnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a két jármű kanyarodás közben össze ne érhessen; nem lehet azonban hosszabb, mint a vontatott jármű. Ha a vontatórúd, illetőleg a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltűnő módon (pl. zászlóval, lámpával) meg kell jelölni.

(7) [229]Olyan járművet, amelynek üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja, csak – a húzó- és nyomóerők felvételére egyaránt alkalmas – merev vontatórúddal szabad vontatni.

(8) A vontatott jármű féklámpáját és irányjelző berendezését – kivéve ha a járművet emelve vontatják – működtetni kell, továbbá – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között – a vontatott járművet is ki kell világítani.

Közúti baleset 58. §

(1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.

(2) [230]Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőségekhez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.

(3) [231]Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk. A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok [232]rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.

(4) Ha – akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján – rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a vezetőnek szeszes italt fogyasztania tilos.

(5) Személysérülést okozó baleset, illetőleg a jármű kigyulladása esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. Tűzoltókészülékkel ellátott jármű vezetője a készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles rendelkezésre bocsátani.

(6) A forgalom zavartalanságát – a lehetőséghez képest – baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.

(7) A baleset folytán megsérült jármű közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)–(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A járművek eltávolítása 59. §

(1) [233]A rendőrhatóság — az üzemben tartó értesítése mellett és költségére — elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely

a) [234]a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik;

b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)—(3) és (5), valamint a (8) bekezdésének b) , illetőleg c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, illetőleg a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,

c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,

d) [235]a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott jelzőtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik;

e) kerékpárúton várakozik.

A jármű elszállítására — a rendőrhatóság értesítése mellett — a közlekedési hatóság, illetőleg az út kezelője is jogosult.

(2) [236]Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg az ebből származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendőrhatóság felhívhatja az üzembentartót a jármű eltávolítására. Ha az üzembentartó a kellő időben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendőrhatóság a járművet az üzembentartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzembentartó a jármű eltávolítására előzetesen nem hívható fel, a rendőrhatóság a járművet saját költségére távolíttathatja el; az üzembentartót a jármű eltávolításáról ilyen esetben is értesíteni kell. A járművet a tűzoltóság is eltávolíttathatja; erről azonban a rendőrhatóságot is értesítenie kell. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a baleset folytán megsérült és elhagyott járművek eltávolítására is.

(3) [237]Hatósági jelzéssel nem rendelkező azt a járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig — közterület-használati engedély nélkül — legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság vagy a közút kezelője — a tulajdonos költségére — eltávolíthatja.

127. A 24. § (1) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg. A rendelethely egyidejűleg új (2) bekezdést is iktatott a szövegbe és az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta.
128. A 25. § (1)-(2) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
129. A 25. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
130. A 25. § új (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 15. §-a iktatta be a szövegbe. Újonnan a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 9. §-a állapította meg.
131. A 25. § (3) bekezdés számozását a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 15. §-a (4) bekezdésre változtatta.
132. A 25. § (4) bekezdés számozását a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 15. §-a (5) bekezdésre változtatta.
133. A 25. § (5) bekezdés számozását a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 15. §-a (6) bekezdésre változtatta.
134. A 26. § a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
135. A 26. § (1) bekezdésének a) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
136. A 26. § (1) bekezdésének a/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos 2002. január 1. napjától.
137. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet.
138. A 26. § (1) bekezdésének d) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
139. A 26. § (1) bekezdésének d/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
140. A 26. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
141. A 27. § (2) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
142. A 27. § (4) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
143. A 28. § (2) bekezdésének a) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
144. A 29. § (1) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
145. A 29. § (2) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 17. §-ának (2) bekezdése iktatta be. Újonnan a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 11. §-a állapította meg.
146. A 31. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
147. A 31. § (5) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
148. A 31. § (5) bekezdésének b) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
149. A 31. § (8) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 18. § (3) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
150. A 33. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg. A Magyar Közlöny 2001. évi 28. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
151. A 33. § (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 19. §-a iktatta be a rendeletbe.
152. A 34. § (8) bekezdés e) pontjának második fordulata a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
153. A 36. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 21. § (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
154. A 36. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
155. A 36. § (4) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
156. A 36. § (6) bekezdés b) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
157. A 36. § (8) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg. A bekezdésnek a kerékpárosok autóbusz forgalmi sávon történő közlekedésével kapcsolatos rendelkezései a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése alapján 2002. január 1-jén lépnek hatályba.
158. A 36. § (9) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
159. A 36. § (10) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta a szövegbe.
160. A 36. § (11) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta a szövegbe.
161. A 37.§ (4) bekezdése a 72/1994. ( V. 10.) Korm. rendelet 6.§-ával megállapított szöveg.
162. A 37. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 41. §-a hatályon kívül helyezte.
163. A 38. § (6) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 22. §-a iktatta be a rendeletbe.
164. A 39. § a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
165. A 39. § új (6) bekezdését a 121/1998. (VI. 17.) Korm. rendelet 11. §-ának (7) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre módosította.
166. A 39/A. §-t a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 24. §-a iktatta be a rendeletbe.
167. A 39/A. § (1) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
168. A 40. § (1) bekezdésének második mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 25. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
169. A 40. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
170. A 40. § (5) bekezdésének d) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
171. A 40. § (5) bekezdésének e), h) és k) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
172. A 40.§ (5) bekezdésének i) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
173. A 40. § (5) bekezdésének l) és m) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 25. §-ának (3) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
174. A 40.§ (8) bekezdése a 72/1994. ( V.10.) Korm. rendelet 7.§-ával megállapított szöveg.
175. A 40. § (9) bekezdését a 4/1988.(VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 12. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
176. A 41. § (2) bekezdésének e) pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 13. §-a iktatta be a rendeletbe.
177. A 41. § (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 26. §-a iktatta be a szövegbe. Újonnan a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 17. §-a állapította meg.
178. A 41. § (3) bekezdés számozását a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 26. §-a (4) bekezdésre változtatta.
179. A 41. § (4) bekezdés számozását a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 26. §-a (5) bekezdésre módosította.
180. A 41. § (6) bekezdését a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.
181. A 41. § (6) bekezdés számozását a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 26. §-a (7) bekezdésre változtatta.
182. A 41. § (8) és (9) bekezdését a 104/1997. (VI.18.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe.
183. Lásd az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletet.
184. A 42. §-t megelőző alcím a 151/1995. ( XII. 12.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
185. A 42. § (1) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
186. A 42. § (2) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 27. §-a iktatta be a rendeletbe.
187. A 42. § (3) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Egyidejűleg a bekezdés (4) bekezdést is iktatott a szövegbe.
188. A 42/A. §-t és a megelőző alcímet a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta a szövegbe.
189. A 43. § (3) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.
190. A 44. § (2) bekezdése a 151/1995. ( XII. 12.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
191. A 44. § (3), (4) és (6) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
192. A 44. § (7)-(8) bekezdése a 151/1995. ( XII. 12.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
193. A 44. § (8) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
194. A 45. § (1) bekezdésének első mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 30. §-a iktatta be a rendeletbe.
195. A 45. § (2) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
196. A 46. § (1) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
197. A 46. § (2) és (3) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
198. A 46. § (4) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
199. A 46. § (5) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
200. A 47. § (1) bekezdése a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 3. §-ával megállapított, és a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
201. A 47. § (2) bekezdésének d) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
202. A 47. § (2) bekezdésének g) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg. A rendelethely egyidejűleg új (7) bekezdést is iktatott a szövegbe.
203. A 47. § (3) bekezdésének második mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 31. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
204. A 47. § (6) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.
205. A 48. § (4) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.
206. A 48. § (5) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg. A bekezdésnek a gyermekek biztonsági gyermekülésben történő rögzítésére vonatkozó szabályai a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése alapján 2002. január 1-jén lépnek hatályba.
207. A 48. § (7) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.
208. A 48. § (8) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
209. A 49. § (1)-(2) bekezdése a 151/1995. ( XII. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
210. A 49. § (5) bekezdését a 151/1995. ( XII. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
211. Az 50.§ (1) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 11.§-ával megállapított szöveg.
212. Az 50. § (2) bekezdésének bevezető része és c) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.
213. Az 50. § (2) bekezdésének e) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 33. §-a iktatta be a rendeletbe.
214. Az 51. § (1) bekezdésének bevezető része a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.
215. Az 51. § (1) bekezdésének a) pontja a 15/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 3. §-ával megállapított, valamint a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet szerint módosított szöveg.
216. Lásd a 10/1988. (XI. 24.) KM rendeletet.
217. Lásd a 10/1988. (XI. 24.) KM rendeletet.
218. Az 51/A. § a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.
219. Az 52. § a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.
220. Az 53. § (2) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
221. Az 53. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 36. §-a iktatta be a rendeletbe.
222. Az 54. § (1) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 23. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A bekezdésnek a kerékpárosok autóbusz forgalmi sávon történő közlekedésével kapcsolatos rendelkezései a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése alapján 2002. január 1-jén lépnek hatályba.
223. Az 54. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 23. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
224. Az 54. § (3)-(4) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 37. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
225. Az 54. § (4) bekezdésének a) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
226. Az 54. § (7) bekezdésének c) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 37. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
227. Az 54. § (8) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 23. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
228. Az 57. § (2) bekezdése a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított, és a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
229. Az 57. § (7) bekezdése a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított, és a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
230. Az 58. § (2) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 19. §-ával megállapított és a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 26. §-ával kiegészített szöveg.
231. Az 58.§ (3) bekezdése az 58/1991. (IV.13.) Korm. rendelet 13.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
232. Lásd az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendeletet.
233. Az 59.§ (1) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 12.§-ával megállapított szöveg.
234. Az 59. § (1) bekezdésének a) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
235. Az 59. § (1) bekezdésének d) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
236. Az 59. § (2) bekezdésének negyedik mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 38. §-ának (2) bekezdése, az utolsó mondatot a 72/1994. ( V. 10.) Korm. rendelet 13.§-a iktatta be a rendeletbe.
237. Az 59.§ (3) bekezdése a 72/1994. ( V.10.) Korm. rendelet 14.§-ával megállapított szöveg.